Tudj meg többet az egyre népszerűbb intervall edzésről!

Tudj meg többet az egyre népszerűbb intervall edzésről!

Az intervall edzés manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvend, amelyet érdemes kellően körültekintően végeznünk, ezért fontos meghatároznunk az edzés idejének és intenzitásának optimális mértékét.

 

 

Legújabb kutatások szerint az edzés hatékonyságának maximalizálása és a túledzettség elkerülése érdekében a teljes edzésidő csak 4-9%-át érdemes a maximális szívfrekvencia 90%-a felett tölteni. Ennél hosszabb ideig maradni ebben az intenzív zónában a szervezet stresszreakcióit befolyásolja.

A kortizol, amely az egyik legfontosabb stresszhormon, jelentős szerepet játszik a szervezet fizikai illetve mentális alkalmazkodásában. A mellékvese által termelt kortizol számos fiziológiai funkcióban vesz részt, többek között a szénhidrát-, fehérje- és zsíranyagcserében is. Normál pulzuszónában végzett edzés hatására a kortizol szintje fokozódik, hiszen a test ezzel reagál a mozgás során létrejövő stresszre. Azonban a kortizol koncentrációjának csekély ingadozása hosszú távon különféle problémákhoz vezethet, különösen akkor, ha az edzések fokozott intenzitása és időtartama következtében a hormonális egyensúly felborul.

A kortizolszint edzés végeztével létrejövő ingadozása fiziológiás folyamat, azonban annak mértékére érdemes kiemelt figyelmet fordítani. A kortizolszint csökkent változékonysága ugyanis arra utalhat, hogy a szervezet nem képes megfelelően adaptálódni az edzés által kiváltott stresszhez, amely regenerációs mechanizmusok szignifikáns zavarát is előidézheti, hosszú távon teljesítménycsökkenéshez, fokozott sérülésveszélyhez és a kiégés magasabb kockázatához vezethet. Egyes kutatások alapján, ha a kortizolszint csak kis mértékben ingadozik, az a túlterhelés egyik jeleként értelmezhető. Az optimális kortizol válasz kulcsszerepet játszik a fiziológiai alkalmazkodásban, és ennek zavara akadályozhatja a megfelelő regenerációt és adaptációt.

Egy kutatás, amely a túlzottan hosszú ideig tartó, >90%-os maximális pulzustartományon végzett edzés és a kortizol koncentráció közötti összefüggést vizsgálta, azt mutatta, hogy ha az edzésidő meghaladja a heti 40 percet ezen a magas intenzitáson, akkor a kortizol szintje kevesebb ingadozást mutat. Ez azt jelenti, hogy a túl gyakori és túl nagy intenzitású edzések, amelyek folyamatosan magas pulzusszámot tartanak fent, gátolják a hormonális rendszer megfelelő válaszait, és akadályozhatják a regeneráció optimális folyamatát. Ezért fontos a megfelelő intenzitás és edzésidő betartása a hosszútávú egészséges teljesítőképesség és hormonális egyensúly megőrzése céljából.

 

 

Az intervall edzés hatékonyságának maximalizálása érdekében tehát elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a pulzuszónákkal és azok hatásaival. 

Dr. Szabó Balázs kardiológus szakorvos segíthet abban, hogy még inkább megértsük, hogyan érdemes a pulzust figyelemmel kísérni a különböző edzésintenzitások során.

“Az ember nyugalmi pulzusának normál tartománya 60-100/perc között mozog, egyéntől függően változhat ebben a tartományban. Sportolás során növekszik a pulzusunk, mert a szívünk ezzel tudja kielégíteni a mozgás során megnövekedett perctérfogat igényét. Az, hogy milyen mértékben emelkedik a pulzus terhelés során, függ az életkortól, az egyén edzettségi szinttől és a mozgás intenzitásától.”

Tehát normális, hogy 100/perc feletti pulzusokat mérünk edzés közben, de meddig mehetünk el?

„A válasz erre a kérdésre egyszerű. Ez is egyénfüggő. A maximális szívfrekvencia kiszámolható ha 220-ból kivonjuk az életkorunkat, illetve a submaximális szívfrekvenciát megkapjuk ha 200-ból vonjuk ki az életkorunkat. Edzés alatt a legnagyobb intenzitás során sem javasolt elérni a maximális frekvenciát.

 

 

5 pulzus zóna létezik. Az 1-2. zónában a pulzusszámunk nem emelkedik meg drámaian, a maximális frekvenciánk 70%-át nem lépi át. Ilyenek a laza edzések, kocogások, amelyek hosszabb ideig fenntarthatóak.

A 3-4. zónába már intenzívebb edzések tartoznak, de a pulzusunk ekkor se lépje át a submaximális frekvenciát, és 10 percnél tovább ne maradjon ezen a határon. Ilyenkor érjük el az aerob és anaerob küszöböt. 

 

 

Állóképességünk javítása mellett itt már a szénhidrát felhasználása is jelentősen megnövekszik a testben, már tapasztalhatunk erős izomlázat a tejsav felhalmozódása miatt.

Az 5. zónán a maximális szívfrekvencia elérését értjük, ezen a szinten 2-5 percnél hosszabb ideig nem egészséges maradni.” -foglalta össze közérthetően a Doktor Úr.

Összefoglalva tehát fontos a pulzusszámunk mérése edzés közben, mert ezzel érhetjük el a testünk állóképességének javulását, egészségkárosodás nélkül.”

 

Jakab Luca, Dr. Szabó Balázs

 

Forrás:

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32365286/


Vissza a hírlistához